Olyan, mintha cikket írnék, de mégsem, mert posztolok

 

 

Egyes nézetek szerint Vízöntő korban élünk, mások szerint még a Halak jegyében jár a világév. Nem szeretnék ebben állást foglalni, de gondolom abban mindenki egyetért, hogy hatókörön (orbiszon) belül van a Vízöntő, ezért már erőteljesen megjelennek a jegy hatásai. Akár a technikai fejlődést, akár a társadalmi változásokat nézzük, iszonyatosan változnak a dolgok, s ezekben a változásokban mindenhol megjelenik a Vízöntőnek az az analógiája, hogy olyan mintha valamilyen lenne, de nem az. Például, olyan mintha fényképezőgép lenne, de nem az, hanem telefon. Olyan, mintha pénz lenne, de nem az, hanem csak egy virtuális utalás. S ha a társadalmi változásokat nézzük, akkor például olyan, mintha házasság lenne, de élettársi kapcsolat. Nem gondolom, hogy ez rossz, de biztos vagyok benne, hogy amennyire könnyebbé, egyszerűbbé tesszik az életünket a változások, a kiszolgáltatottságunkat is pont ugyanilyen mértékben növelik. Nagyon kényelmes a központi fűtés, de ha a nagy hidegben meghibásodik, akkor mit teszünk? Elkezdünk villannyal fűteni, s erre az áramellátás is elromlik…

 

 

Az utóbbi években különösen felerősödtek ezek a hatások, így nagyon lényeges, hogy az egyén és a társadalom milyen szinten éli a vízöntőséget.

Felső szinten a Vízöntő akkor tud kiteljesedni, akkor érzi igazán jól magát, ha mindent másokért tesz. Persze ezt csak a fontos döntéshelyzetben kell így tennie, a hétköznapokban enni, inni kell, s azért meg kell dolgozni. De amikor a párunk azt szeretné, hogy vegyük feleségül, akkor a vízöntőnek házasodnia kell. Persze, ha egy közösségben, vagy a munkahelyen keresik meg nagy jelentőségű kérésekkel, akkor is úgy kell döntene, hogy az másokat érdekében történjen.

Középső szinten jeleníti meg a Vízöntő a mai társadalmunkat: jobbítás, változtatás, újítás, kreativitás, különleges megközelítés. A hétköznapokban kiélhetjük ezeket az extrém sportokban, szokatlan közösségekben, de lehet a munkánkban például informatikusként is.

Az alsó szintet a vízöntőségnél is elég nehéz úgy élni, hogy azt pozitívan élje meg a környezetünk, hiszen ilyenkor már nem a jobbítás a lényeg, hanem, hogy más legyen holnap, mit ma, mert az ösztönös kielégületlenség hajtja, hogy változtasson. Mindegy, hogy mi lesz, mindegy, hogy milyen áron, csak változzanak a dolgok. Ahogy más jegyeknél már írtam, itt is az lehet a megoldás, hogyha rajtakapjuk magunkat, hogy alsó szintű „tüneteink” vannak, akkor olyan élethelyzetet hozzuk létre, amely felvisz minket a középső szintre, s a családunk, vagy a társadalom megítélése szerint is jobbítunk a világon.