Jó a szélsőséges?
Általában nem szeretjük a szélsőséges dolgokat, s ezért sokszor bizalmatlanul nézünk a Skorpiókra is, hiszen ők a „mindent, vagy semmit” elve alapján működnek. Ugyanakkor a szélsőséges hozzáállásuk és megmutatkozásaik nélkül kevesebb lenne a világunk. A művészetben a mű erejét, a „lélekre ható részét” általában a skorpiósság adja. A Kos csak akar, de a Skorpió beleteszi a szenvedélyét is, ami érzelmeket vált ki belőlünk. De nem csak a művészethez kell szenvedély, hanem mindenhez, ha „nagyot” akarunk alkotni. Itt is igaz az asztrológia egyik alaptétele, hogy nincs jó, vagy rossz. Szenvedélyeinknek lehet pozitív és negatív megélése is, az élethelyzeteink megválasztása minősíti ennek megnyilvánulását is.
A Skorpió felső szinten tudja, hogy senki sem érezheti, amit ő, s ő sem érezheti, amit más, ezért neki a saját útját kell járnia, nem a „hétköznapi életet”. Attól lesz ő nagy művész, hogy képes elszakadni a szokványostól, s tud az életről, a halálról, a bűnről, a szexualitásról, s mindenről újat mutatni nekünk.
Középső szinten ő a kutató, a nyomozó, a pszichológus, aki mindenáron tudni akarja a titkainkat. Nem fogadja el, hogy olyan érzéseink, gondolataink vannak, amelyeket nem tudhat senki. A hétköznapokban ezekben a szakmákban tudja a Skorpió jól megélni a skorpiósságát. Persze a mások pénzéhez, vagy a halálhoz is kapcsolódhat a munkája, de lehet sebész is. Azért gond, ha nem a munkában éli meg, mert akkor a magánéletben fogja megélni például féltékenységben.
Alsó szinten jönnek elő látványosan a szélsőségek a Skorpióból. Ez lehet a végletekig fokozott szexualitás, beteges tisztaságmánia, vagy éppen a saját maga és környezete végletekig történő elhanyagolása. Ezeket a jelenségeket már nem nagyon tudja tolerálni a társadalom, s ezért gondolják sokan, hogy a Skorpió „nem jó jegy”.
Jó a szélsőséges? Igen, ha megfelelő élethelyzetben, mások, vagy a világ javára vagyunk szélsőségesek.